Tiszta levegőt a lakásokba!

A megoldás kulcsa a probléma okának megszüntetése, vagyis páratartalom optimális szinten tartása, azért hogy ne alakuljon ki olyan magas páratartalom a lakásban, hogy az lecsapódhasson a leghidegebb felületeken (ablak, falsarok,..). Mert ahol van nedvesség, ott előbb-utóbb a páralecsapódás és a penész is megjelenik. Energia megtakarítás céljából a korszerű szigetelési eljárásokkal és a légmentesen záródó ablakokkal megszüntetjük a természetes légcserét, így a lakásunkban, családi házunkban az emberi tevékenység által termelődő nedvesség (légzés, fürdés, főzés, stb), – nem is beszélve a különféle szennyezőanyagokról – egyre jobban terhelik belső környezetünket, párafeldúsulást, penészesedést eredményeznek. Épületeink szellőzésének átgondolásával, megfelelően kiválasztott szellőzőelemek beépítésével gondoskodhatunk otthonunk energiatakarékos, páraszabályozott szellőztetéséről.

Oszlassunk el egy tévhitet!

Sokan tévesen úgy gondolják, hogy saját maguk tehetnek arról, ha penészes vagy dohos, párás a lakásuk. A penész, illetve a párás, dohos levegő egyszerűen abból adódik, hogy vizet használunk. Vannak, akik kevesebbet, vannak, akik többet. Akik több vizet használnak, például többet zuhanyoznak, fürödnek, mosnak, szárogatják a ruhákat a lakásban, vagy mossák fel a padlót, azoknál több pára termelődik. Így nagyobb az esélyük rá, hogy penészesebb legyen a lakásuk.

Ironikus módon tehát minél tisztábbak vagyunk, annál penészesebb lehet a lakásunk. A szellőzés hiányát is okolják a penész és a rossz levegő kialakulásáért, amiben -valljuk be-, sok igazság van. Mivel a mai ablakok az energiaár emelkedése miatt jobban szigeteltek, mint a régi ablakok, kevesebb levegő jut a lakásba. De azért gondoljuk csak végig: a megfelelő légcseréhez 4-5 óránként át kellene szellőztetnünk az egész lakást 5-6 percen keresztül. Azaz 4-5 óránként hosszú percekre huzatot kellene keltenünk. Ha jobban végiggondoljuk, ez elképzelhetetlen.Napközben is csak úgy oldható meg, ha mindig van otthon valaki, aki megfelelő időközönként és ideig szellőztet, ám képzeljük csak el, ki fog például este fürdés után, illetve éjszaka -5 vagy -10 C° -os huzatot csinálni – valljuk be, senki.

De tételezzük fel, hogy van ilyen ember. Ekkor is felvetődik egy fontos kérdés: mikor és mennyi időre nyitná ki az ablakokat. Ruhaszárogatás és zuhanyozás után több, délután és éjszaka pedig kevesebb ideig? Mert nem mindig egyforma a páramennyiség a lakásban. Beláthatjuk, ez nem igazán megoldható, ráadásul gazdaságtalan is. A megoldás a páraszabályozott szellőzés, minimális vagy nulla energiafelhasználással. Ha ezt megértik az emberek, azaz rájönnek, hogy mennyire tévesen is gondolkodtak a szellőztetésről, ezután keresnek fel bennünket.

Belső páratartalom a meghatározó tényező

Akár folyékony, akár vízgőz formájában a víz az elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségű vízgőz is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül, vagy közvetve hatással legyen a használók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink hozzávetőlegesen 40-60% relatív páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt.A jó hőszigetelésű új, vagy utólag szigetelt régi épületekben a szigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly pára gondokat: a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését. A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás – következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez.

Miért szükséges a szellőztetés?

A szennyezőanyagok eltávolítása a lakótérből. A belső légszennyezés több forrásból eredhet, például függ az életviteltől, az emberi szervezet működésétől, vagy felszabadulhat az alkalmazott építési anyagokból is. Ezek koncentrációja és kémiai összetétele nagyban befolyásolja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét, egészségét, valamint az épületszerkezeti elemeket is.

A legkisebb energiaveszteséggel kell eltávolítani a lakótérben felszabaduló szennyezőanyagokat: ez a fő célja egy jól szabályozott szellőzésnek.

Higroszabályozás

A szellőzési rendszer “passzív” elemeinek működését különböző módokon szabályozzuk, hogy alkalmazkodjunk minden helyiségben a szellőzési szükséglethez. A szellőző levegő mennyiségét különböző módokon befolyásolhatjuk: páraszabályozással, manuális működtetéssel, mozgásérzékelő, és mozgásintenzitás-érzékelő által.A páraérzékelős technológia különleges helyet foglal el a szabályozott szellőzési rendszerek területén. Köztudott, hogy egy lakásban a pillanatnyi páratartalom is jól jelzi a levegő szennyezettségének mértékét. Ezért azAereco légbevezetők és légelvezetők többsége páraérzékelővel rendelkezik, melyek az adott helyiségben a belső relatív páratartalom szerint szabályozzák a levegő mennyiségét. A szellőzőelemek egész évben optimálisan szellőztetnek, mindig ott ahol és amikor szükséges, illetve mindig csak megfelelő mértékben. Az érzékelő automatikusan figyelembe veszi a belső hőmérsékletet is, amely döntő pontja a speciális és pontos hőmérsékleti együttható beállításának. Egy precíz és megbízható automatikus érzékelő. A páraszabályozott szellőzőelemek érzékelője és működtetője azt az ismert fizikai jelenséget használja ki, hogy egyes anyagok megnyúlnak a páratartalom emelkedésekor és összehúzódnak, ha a levegő szárazabbá válik. Ezen az elven működik a V8 és V16 érzékelők 8, illetve 16 rétegű poliamid pántkötege, amely egy vagy több zsalut mozgat, ezzel befolyásolva a szellőzőlevegő mennyiségét a mindenkori belső relatív páratartalom függvényében. Minél nagyobb a helyiség levegőjének páratartalma, annál jobban kinyitnak a zsaluk. A légbevezetők V8 érzékelője csak a belső levegő páratartalmát érzékeli, a beáramló friss levegőtől elszigetelt, tehát annak nedvességtartalma, vagy hőmérséklete a működését nem befolyásolja.

A hőmérsékleti szabályozás érdekében, hogy az érzékelő bármelyik évszakban működjönA páraszabályozott légbevezető zsalujának helyzetét az érzékelő poliamid pántköteg szintjén mért relatív páratartalom értéke határozza meg. Ez az érték ugyanakkor különbözhet a szoba közepén mért értéktől, hiszen ugyanakkora abszolút páratartalom mellett is a relatív páratartalom különbözhet, a különböző hőmérsékleti értéktől függően. Ezek után érthető, hogy a légbevezető érzékelőjének szintjén mért hőmérséklet meghatározó hatással van a mért relatív páratartalomra. Tehát alapvető fontosságú ennek a hőmérsékletnek a szabályozása, annak érdekében, hogy az éghajlati és időjárási viszonyoktól (azaz a belső és külső hőmérséklettől, illetve a belső és külső páratartalomtól) függetlenül kontrollálni lehessen a mozgó zsalut, valamint hogy ezt a szabályozást közvetlenül alkalmazni lehessen a belső páratartalom szerinti szabályozásra.